A Himnusz És A Szózat Összehasonlító Elemzése

1. Kölcsey Ferenc – Vörösmarty Mihály: A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése - Irodalom érettségi - Érettségi tételek
2. Okostankönyv

Vörösmarty ezzel szemben szónoki beszédben mutatja be gondolatait: a múlt és a jelen képei után logikus érveléssel vázolja fel a jövő lehetséges útjait. Az alkotás 1836-ban íródott. Kölcseyvel ellentétben ekkor neki egységes magyar képe van. Az alkotás ezért az egész nemzethez szól úgy, hogy az egyes szám 2. személy használatával közvetlen, bensőséges kapcsolatot létesít az olvasóval. Bárki olvassa a művet, mindig megszólítottnak érzi magát. Mindkét költemény műfaja óda. Formai szempontból a Himnusz imádság, könyörgés, a Szózat romantikus képeket használó szónoki beszéd. (Az óda olyan lírai költemény, amely magasztos eszméket, filozofikus témát énekel meg fenséges, néha patetikus esztétikai minőségben. A himnusz legtágabb értelemben az óda szinonimája. Szárnyaló lendületű, nagy ívű lírai költemény, amelyet valamely eszme, elvont fogalom, természeti jelenség, személy, nemzet, ország, stb. magasztalására írtak. (... ) A NEMZET DALA értelmében főképp a 18-19. században születtek himnuszok. )

Kölcsey Ferenc – Vörösmarty Mihály: A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése - Irodalom érettségi - Érettségi tételek

Szerkezetileg mindkettő keretes költemény, bár a keret visszatérése egy kissé más szövegű. A prédikátor Istenhez fohászkodik, az első versszakban felszólítja, az utolsóban már csak könyörög hozzá ("szánd meg... "). Az első szakasz erélyesebb, bátrabb hangnemét a kezdő megszólítás is jelzi. idézet (1. vrsz. ) A kérést meg is indokolja: A múltban szenvedtünk már annyit, hogy az talán a jövőben elkövetett bűnökért is elégtételt jelent. A költő felsorolást (jó kedv, bőség), ellentéteket (védő kar - ellenség; balsors - víg esztendő) használ. A Szózat a hallgatókhoz, a nemességhez intézett felszólítással kezdődik. vrsz) Hazaszeretetre buzdít, s ezt ellentétekben, metaforák és metonímiák segítségével indokolja. A hazát az emberi élet két végső pontjához, a bölcsőhöz és a sírhoz hasonlítja (metonimikus kép, ugyanakkor ellentét), itt élünk, bármit hoz is a sors. Ebben a szakaszban is ellentétes képek találhatók (áldjon-verjen; élned-halnod). A kereten belül a múlt dicső ill. szörnyű eseményei, a jelen állapota és egyfajta jövőkép található.

Vörösmarty művészete már a magyar romantika időszakára esik. Műveik közül a Himnusz és a Szózat az óta is nemzeti jelképek. A két mű keletkezése közt 13 év különbség van, s a jövőképben mutatkozó ellentétek ellenére a tartalmi és szerkezeti hasonlóságok teszik lehetővé együttes vizsgálatukat. Mindkét versösszegző mű, amely a történelmi múlt, a jelen és a jövő képeivel próbálja a magyarságot tettekre buzdítani. Kölcsey mondanivalóját középkori protestáns prédikátorként fogalmazza meg, erre az alcím: "A magyar nép zivataros századaiból" is utal. A prédikátor szerepéből adódik az Istenhez szóló imádság formája és a himnikus szárnyalás. A mű 1823. január 22-én (a magyar kultúra napja), a reformkort megelőző időkben keletkezett. Az ország helyzete katasztrofális. Magyarország a Habsburg birodalom része, a császár abszolutikus módon uralkodik, az országgyűlést évtizedek óta nem hívták össze. Kölcsey úgy látja, hogy Isten (illetve valamely felsőbb hatalom) segítségére van szükség ahhoz, hogy az ország a végső pusztulást elkerülje.

4-6. versszak: tragikus múlt: váltás; Isten lesújtott ránk; büntetése: tatárok, törökök, belviszály (talán ez utóbbi a büntetés oka? ). 7. versszak: sivár jelen: kilátástalanság; nincs a hazatért áldozni kész honfi. MEMORITER: HIMNUSZ A magyar nép zivataros századaiból Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhődte már e nép A multat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének!

1. Biztonsági őr állás 24 48
2. Corvinus vezetés és szervezés msc tanterv
3. Kölcsey Ferenc – Vörösmarty Mihály: A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése - Irodalom érettségi - Érettségi tételek
4. Napi hírösszefoglaló – 2016. március 19. szombat
5. Iskolai segédletek - Irodalom - A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése
6. A himnusz és a szózat összehasonlító elemzése érettségi tétel

(6. ) Anaforás szerkezettel, romantikus képekkel, felsorolással, halmozással (ész, erő, szent akarat) indokolja a világ elismerését. A 10. versszaktól kezdve kétféle jövőképet vázol fel. (10. 11. 12. ) Ha a szenvedés és hősi küzdelem megfelelő volt, és a "buzgó imádság" meghallgatásra talál, akkor jobb kor köszönt ránk, ha viszont mégsem volt elegendő az erőfeszítés, akkor a "nagyszerű halál" lesz a sorsunk. Vörösmarty romantikus képben mutatja be nemzethalál vízióját. A Szózat nemzethalála azonban nem a lassú elkorcsosodásnak, az erkölcsi süllyedésnek szégyenletes utolsó stációja (mint Kölcsey vagy Berzsenyi Műveiben), hanem a korábbi versszakokban felidézett múlt történelmi tapasztalataival összhangban a kiszámíthatatlan, igazságtalan végzettel szembenálló, a jövőért áldozatokat is vállaló nemzet tragikus, de egyben elismerést is kiváltó elbukása. Az óda végén visszatér a keret. (utolsó vrsz. ) A korábbi kérés, felszólítás nyomatékos paranccsá erősödik. Ismételten hűségre szólítja fel a magyarságot az alkotó.

Okostankönyv

A Habsburg-udvar ellentámadásba ment át, 1836-ban feloszlatta az országgyűlést, s sokukat letartóztatták, ekkor írta meg Vörösmarty a Szózatot. Eredeti eleje: "Hazádhoz. Mint szemedhez tarts híven, óh magyar. ", de 1837-ben átírta és az Auróra zsebkönyvben jelent meg. A vers címe: Szózat. Jelentése: felhívás, kiáltvány, intelem (ma), valamint az ünnepélyes, emelkedett hangvételű költői megszólalás hangulatát idézi. Jelentések: "ápol, s eltakar": ma megvéd; régen: eltakar= eltemet. A haza, mint történelmileg kialakult közösség ápolhat, gondozhat, nevelhet. "nagyszerű halál": ma: dicsőséges halál; régen: nemzethalál. "viszály": ma: belviszály; régen: küzdelem, viszontagság, baj. A versindítás rendkívül erőteljes: a hazához való hűség. Erkölcsi parancsát fogalmazza meg. Nem Istenhez, hanem a néphez, a magyarokhoz szól. A rendületlen hazaszeretetre való felszólítást a felszólító-módú igealakok mutatják, illetve a nagy-ívű ellentétek. (élned-halnod, áldja-verjen, sír-bölcső). A vers romantikus eszközei: túlzás, választás.

Okostankönyv

Hányszor támadt tenfiad Szép hazám kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgyre száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyetek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhődte már e nép A multat s jövendőt! Vörösmarty Mihály: Szózat 1836-ban íródott. Vörösmarty reformkori költészetének nyitó verse a Szózat. Megírásakor így méltatta Kossuth a művet: "Ha mást soha nem írt volna, ezen egy művével is hervadhatatlan koszorút körített homlokára. " Megírásának körülményei: 1832-1836-os országgyűlésen a haladó hazafiak az egész magyar társadalom átalakítását jelölték ki célul.

Formai, verstani szempontból a Himnuszra egyszerű, dísztelen keresztrím és trochaikus lejtés jellemző, ami alátámasztja a pesszimista, borúlátó hangulatot, míg a Szózat jambikus, a chevy chase versformát követi, és fél rímek találhatók benne. Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály erőfeszítései végeredményben sikerrel jártak, a buzdítás és a rettenetes jövővel való fenyegetés nem volt hiábavaló, az ország megindult a fejlődés útján, még ha komoly áldozatok árán is. A nemzeti összefogás 1848-ra valósult meg, s a forradalomban csúcsosodott ki. Az Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített Himnusz, és az Egressy Béni által megzenésített Szózat méltán váltak nemzeti himnusszá, ezzel is tisztelgünk a reformkor és a két nagy művész előtt.

Kölcsey Ferenc: Himnusz 1823. január. 22-én íródott, nyomtatásban először 1829-ben jelenik meg az Aurorában; Erkel Ferenc zenésíti meg; válságos korban, I. Ferenc abszolutizmusa idején születik: távlattalanság, reménytelenség. Keretes mű, műfaja óda, azon belül is himnusz. Emelkedett hangvételű mű. Fő címe műfajmegjelölő; alcíme (A magyar nép zivataros századaiból) a megszólalás módjára, a XVI. Század jeremiádjaira, siratóénekeire utal. (oka: a cenzúra, illetve az azonos történelmi sors. ) A megszólított egy transzcendens erő: Isten, ő áll a mű középpontjában. Szerkezet: 1. és 8. versszak a keret; az 1. versszakban Istenhez fohászkodva áldást kér a magyar népre; a 8. versszakban módosul: szánalomért könyörög (hangsúlyos, sorkezdő helyen most nem az "Isten" áll, hanem a "szánd"); tragikusabb színezetet nyer a befejezés, megszólal a remény is: ennyi balsors után megérdemli a nemzet a jobb jövőt. 2-3. versszak: érték-gazdag múlt: a magyarok hőskora, dicsősége (honfoglalás, dús vidék, Mátyás).