Hiszen tematikájában, időben és nézőpontban is kimeríthetetlen a Föld ezerarcú képe, összehasonlítva az általunk ismert és sokat használt, "Földünk politikai világtérképe" legfrissebb, 2021-es kiadásával. Forrás: A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
Szekfű Gyula: Magyar történet I-V. (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1936) - Grafikus Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1936 Kötés típusa: Félbőr Oldalszám: 3. 525 oldal Sorozatcím: Magyar történet Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, fekete-fehér és színes kihajtható térképekkel illusztrálva. Az I., III., IV. kötet 1935-ben került kiadásra. Nyomatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten. Az V. kötet végén "Magyar történet Tárgy- és névmutató" található. Második bővített, teljes kiadás. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A Magyar történeti ismereteknek egyedüli forrásai hosszú időn át Bonfini és Istvánffy Miklós művei voltak. Hét-nyolc nemzedék merítette egész történeti tudását a két nagy humanista munkáiból, míg... Tovább Fülszöveg MELLÉKLETEK JEGYZÉKE I. KÖTET 1. Európa és Ázsia népei a Kr.
e. I. század derekán (térkép).................... 17 2. Szkíta-hún áldozati bronzüst (kép)............................... 33 3. Európa Attila halála után 470. táján (térkép)..................... 49 4. Európa a VII. század derekán (térkép)........................... 65 5. A magyar nép családfája (színes táblázat)....................... 81 6. Európa a IX. század első felében (térkép).......... 97 7. Kelet-Európa népei az V-IX. században (táblázat).............. 113 8. Magyarország a honfoglalás előtt és a 895. évi besenyőtámadás (térkép)....... 129 9. A magyar törzsek elhelyezkedése az új hazában (térkép)......... 145 10. Honfoglaláskori emlékek magyar vezér sírjából (kép)........ 161 11. A magyarok kultúrérintkezései a X. századig (táblázat)........ 169 12. A szász és bajor uralkodóházak összeköttetései a magyarokkal (táblázat).............................................................. 177 13.... Tovább Tartalom I. kötet A szerzők előszava 7 Első könyv: Az ősidőktől a XII. század végéig Eredet és Őshaza 15 Népvándorlás 33 A Meotisz partján 49 Az avarok örökösei 75 Magyarok elei 90 Honfoglalás 115 Nyugati és balkáni hadjáratok 133 A törzsszervezet bukása 153 Szent István keresztény királysága 181 Császárok küzdelme Magyarország birtokáért 241 Az ország megállapítása 280 Társországok 325 Bizánc és Magyarország 365 III.
A térkép két szélén, pedig a Kelet és Nyugat, amelyet egy-egy fa szimbolizál és a felkelő Napot, és Holdat jelenti. A térkép a valóság és a fikció lenyűgöző egyvelege, amelyben az ismert világ középpontjából kifelé halad. "Minden ég alatti dolgok" térképe A térképen található nevek és földrajzi képződmények közül számos egy ősi kínai földrajztudományi könyvből a "San-haj-csing"-ből (A "Hegyek és Vizek könyve") származik. Kína a térkép közepén található, címkéjén a Csungkuo (azaz a Középső Királyság) felirattal, és felette a kínai Nagy Fal is fel van tüntetve, Kína mellett a Koreai-félsziget és Japán látható. A 21. század Cho'ondhado térképe S hogy nézne ki ugyanez a térkép, ha ma rajzolnánk meg? Ez a speciális 2020-ban készült topológiai térkép szintén kör alakú, és látványában hasonlít a Cho'ondhado térképekhez. Az egyes országok és szomszédjainak kapcsolatát mutatja be. A térkép ábrázolásban a határokat is jelzi, de a szomszédság egy fix tulajdonság. Forrás: Reddit, gjvnq1 A térkép érdekessége, hogy Eurázsia, mint a legnagyobb összefüggő kontinens foglalja el a térkép kétharmadát, a térkép északi részén.
Magyarország térkép Eredeti, régi, antik Magyarország, Budapest, város, országrész térképek Tételek: 1 - 15 / 42 (3 oldal)
A védelem királyi szervezése 101 Az új nagybirtok kifejlődése és nemzeti szerepe 168 A vallási kérdés. A hitújítás 228 Az erdélyi kérdés. A fejedelemség kialakulása 286 A német uralom kifejlődése Bocskay nemzeti reakciójáig 32 Ötödik könyv: Tizenhetedik század Első rész. Föld és népe a török hódoltság korában A magyar táj színváltozása 393 A török terület társadalmi és nemzetiségi viszonyai 402 Nemzetiségi viszonyok a királyi és erdélyi területen 469 A jobbágyság helyzete. Az alsó kulturális fok 500 Nemesség és városok. Magasabb műveltség 539 Kútfők és irodalom 575 Időrendi áttekintés 626 Mellékletek jegyzéke 638 IV. kötet Ötödik könyv: A tizenhetedik század Második rész. Az erdélyi magyar államrendszer. A vallásügy Az új nemesi alkotmány és politikai gondolkozás 9 Az erdélyi fejedelemség 51 A vallási kérdés. A katholikus restauráció 92 Harmadik rész. A bécsi abszolutizmus útján A politikai fejlődés a Wesselényi-összeesküvésig 145 A Lipót-féle abszolutizmus 179 A török kiűzése 206 Hatodik könyv: A tizennyolcadik század Első rész.
Zsámbokyig (12 térkép) a település-említések nagyon hasonlóak, és Lázár térképének említéseit követik. feltehető, hogy a rajzolók munkájukban jelentős mértékben Lázár térképét használták fel. Onnantól a másolatokra építő magyarázat már gyengébb lábakon áll. Feltehető, hogy Velencéből, mint Mátyás-korában már létező mezővárosból- megmaradt annyi, hogy felszínes említést tegyenek róla. Hogy pontosan mennyi volt ez a maradék, arra a korabeli népességösszeírások adataiból lehet majd következtetni. Velence szempontjából külön említést érdemel Nicolaus Fundanus teológus és filozófus Rómában közreadott térképe) Általános szempontból azért, mert a térkép története jól bemutatja a szerző(k) jellemző indítékait! A körülményekről Plihál Katalin így ír: "E térkép megjelenése idején, 1595-ben, hosszú tárgyalássorozat eredményeképpen végre törökellenes szövetség kovácsolódott Prágában Báthory Zsigmond (1572-1613) erdélyi fejedelem és I. Rudolf magyar és cseh király között. 1595 október 29-én Báthory fényes győzelmet aratott az al-dunai Gyurgyevónál, és felcsillant annak lehetősége, hogy az Oszmán Birodalom kiszorítható Európa szívéből.
Berend T. Iván és Ránki György közel harminc esztendeje publikál a 19. századi Európa különböző országainak és régióinak gazdaságtörténeti kérdéseiről összefoglalókat. Ezeket a műveket ötvözte szintézissé a szerzőpáros ebben az imponálóan gazdag forrásokra, előmunkálatokra támaszkodó könyvében. A szerzők terminológiája szerint a hosszú 19. század,... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, V. kerület Libri Antikvárium 5 db alatt Antikvár példány Beszállítói készleten A termék megvásárlásával kapható: 190 pont Állapot: Jó 5% 3 360 Ft 3 192 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 319 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 1
Jelzet: MNL OL, Kereskedelemügyi Minisztérium, Tengerészeti, hajózási és vízépítészeti szakosztály (K 228), 1893-10-63909. Az Európát és a többi földrészt is fenyegető világjárvány ellen nem volt elégséges a helyi karantén és azok a lokális óvintézkedések, amelyekről a táviratok és konzuli jelentések szólnak. Már az 1850-es évektől napirendre került ezért egy nemzetközi egészségügyi összefogás és a szabályozás kérdése, amely képes lehet megállítani a fertőzés további terjedését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapokmányának 1948. évi ratifikálását megelőzően az 1920-tól működő Health Organization keretében és különféle nemzetközi egészségügyi konferenciák során tárgyaltak ezekről a kérdésekről – amelyekhez az egyes államok konzulátusaitól szerezték meg a tájékoztatást a járványügyi helyzetről. Köszönöm Ásványi Szabolcsnak (MNL OL) a kutatáshoz nyújtott segítségét! Iratfotók: Lukács-Berkesi Anikó (MNL) Felhasznált irodalom: Rudolf Agstner: Handbuch des k. (u. ) k. Konsulardienstes.
H�d�t� hadj�ratait (1812: Medina, 1813: Mekka, 1818: Darja, 1822: N�bia stb. ) kiv�l� hadvez�re, Ibrahim fia viszi sikerre. A g�r�g�k ellen Mahmud m�r hozz� fordul seg�ts�g�rt, aminek fej�ben Kr�t�t szerzi meg (50, 52. t�rk�p). A meggyeng�lt Porta ellen 1831-ben ind�tott hadj�rat sor�n Ibrahim elfoglalja Libanont �s Sz�ri�t, s Kony�n�l megverve a szult�n utols� hadsereg�t 1832 december�ben a főv�ros al� �rkezik. Az orosz flotta 1833 febru�ri demonstr�ci�ja �s az orosz csapatok boszporuszi partrasz�ll�sa azonban megh�tr�l�sra k�szteti. Mahmud birodalm�nak ter�leti integrit�s�t �s a fegyveres seg�ts�get Unkiar-Iszkeleszben a c�r garant�lja, Mohammed Ali pedig az 1833-as kutahyai szerződ�sben Sz�ria �s Libanon megtart�sa fej�ben elismeri a szult�n fennhat�s�g�t. Birodalma a k�zel-keleti h�d�t�sok mellett kiterjed eg�sz Egyiptomra, Szud�n �s az Ar�biai-f�lsziget nagyr�sz�re. Az 1838-as brit-t�r�k kereskedelmi szerződ�s bojkottja miatt 1839-ben a szult�n �zen hadat, de a francia t�mogat�st �lvező Ibrahim Nizipn�l győz (a t�r�k flotta is �t�ll).