- ugyanannak a költőnek a versei. Kinek? 39. 120 szonettben emlékezik meghalt szerelmére egy költő lírai requiemnek nevezve alkotását. Mi a versciklus címe és ki a költő? 40. Melyik költő nem kortársa a többi háromnak? Weöres Sándor Pilinszky János Petőfi Sándor Örkény István
Ács Pál Istvánffy édesapját, Pált állította vizsgálódása középpontjába, rámutatva a közös pontokra, eltérő lehetőségekre. Mindketten Padovában tanultak, Istvánffy Pál is verselt, néhány olasz, latin művet magyarra is átültetett, fia azonban már latinul írta verseit, s történetírói művét is. Varga Szabolcs a Baranyához kötődő nemesi család történetét tekintette át. Rámutatott a késő középkori pécsi egyházmegye kiemelkedő művelődési és kulturális viszonyaira, a terület jelentős köznemesi rétegére. A 15. században feltűnő Istvánffy-család kezdetben nem emelkedett ki a környék nemesei közül, de Miklós édesapja már egy arisztokrata családba nősült. A tanulmány bemutatja azt a baranyai miliőt is, amelynek végét a mohácsi csatavesztés jelentette, s a török miatt az Istvánffy-családnak is menekülnie kellett. Fazekas István tanulmánya Istvánffy életének azzal a tizenkét évével (1569–1581) foglalkozik, amikor Istvánffy részt vett a Magyar Kancellária munkájában. Előbb ismerteti a kancelláriai titkár feladatkörét, bemutatja azokat a kancellárokat, akik alatt Istvánffy dolgozott, de munkatársait, mint a további titkárokat, conservatorokat, jegyzőket is.
Abban az időben még nem volt a művei mögött valós élmény és személyes átéltség, később, Magyarországra való visszatérése után azonban már igen. Költészetét két korszakra szokták osztani: az itáliai (1447-1458) és a magyarországi (1458-1464) korszakra. A Búcsú Váradtól nagy valószínűséggel már Magyarországra való visszatérése után született, tehát a második korszak termése, és talán az első vagy egyik első Magyarországon írt verse. A stílusán érezhető, hogy egyszerűbb, könnyedebb, természetesebb, mint az itáliai korszakában, és a verseit sem terheli meg annyi mitológiai utalással, mint diákként. Művei tanúsága szerint Janus akkor érett nagy lírikussá, amikor hazajött Pannóniába. Hazai elégiaköltészete nem a témák, a költői eszközök vagy a motívumok miatt más, mint az itáliai korszak versei, hanem az egyéni érzések, a személyes mondanivaló miatt. A hazai versei már nem sablonosak, többségük belülről jön, s a lírai tartalom értéket ad nekik. Ugyanakkor itthon írt verseinek hangvétele komolyabb, keserűbb is.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!