Legnagyobb képviselőjük - és egyben a valaha élt legnagyobb szárazföldi állat - elérte az akár 60 méteres testhosszt is, amely mellett nem csak egy ember, de még egy busz is jócskán eltörpül. Méretei ellenére növényevő volt, így – hacsak nem lépne ránk véletlenül – még félnünk sem kellene tőle. Sajnos napjainkban már nem állnak rendelkezésre leletek, hogy általuk jobban is megismerhessük ezen tekintélyes méretű állatokat. A legnagyobb vízi ragadozó - Carcharodon megalodon Sok szörfös rémálma a nagy fehér cápa. Valószínűleg a tenger vagy óceán közelébe sem mennének, ha még ma is létezne a hatméteres nagy fehér cápánál háromszor nagyobb, akár 20 méteres Carcharodon megalodon, melynek súlya elérte akár a 103 tonnát is. Étvágyuk is ehhez méltó lehetett, naponta testsúlyuk egyötvened részét el kellett fogyasztaniuk a túlélésért. Valószínűleg főként bálnákkal, nagyobb halakkal és fókákkal táplálkozhattak. A legnagyobb szárazföldi ragadozó - Spinosaurus aegyptiacus Ugyan sokan a Tyrannosaurus rexet gondolják a valaha élt legnagyobb szárazföldi ragadozónak (mely egyébként máskor élt, mint a Spinosaurusok), még ők sem nőttek akkorára, mint ezen óriások.
A világ leggyorsabb állatai - YouTube
A legújabb kutatások szerint akár a 18 méteres testhosszt és a 9 tonnás tömeget is elérhették. Jelenleg is rengeteg vita folyik az állat életmódjával kapcsolatosan, sokan meg vannak bizonyosodva arról, hogy – legalábbis néha – négy lábon járt, illetve vízi életmódot folytatott és halakkal táplálkozott. Hátán vitorlaként funkcionáló taraj helyezkedett el, mely sokak szerint a hőszabályzást szolgálta, de valószínűleg szerepe volt a párzásban is, mivel még nagyobbnak látszott tőle az állat. A legnagyobb röpképes állat - Quetzalcoatlus A késő krétakori pteroszaurusz szárnyfesztávolsága elérte az akár 16 métert is, súlya a 250 kilogrammot, magassága pedig a 6 métert. Méretei ellenére csontváza könnyű, légies volt, így könnyedén a levegőbe emelkedhetett. Hosszú nyaka miatt hatalmas távot tudott megtenni egyetlen szárnycsapás nélkül. Meglepő módon maradványait nem a tengeri, hanem a szárazföldi rétegekben találták meg, ősi folyók mentén. A legnagyobb madár - Argentavis magnificens A hétméteres szárnyfesztávolságú állat a miocén végén élt, s ahogy neve is mutatja, a mai Argentína területén volt honos.
Cickány A legbüdösebb állat A legbüdösebb a szkunk, vagy ismertebb nevén a bűzösborz, melynek latin neve a Mephitis mephitis is bűzösségére utal, hiszen egyenes fordításban veszedelmes gázt jelent. A Mustelidae család oszlopos tagja, neve ellenére nem csak egereken él, hanem mindenevő. A végbelénél található zacskókból lövelli ki a védelmét szolgáló sárgás, bűzös folyadékot akár 4 méteres magasságba egymás után nyolcszor is. A szkunk kiváltsága még, hogy nem hat rá a kígyóméreg, legalábbis nem annyira, mint hasonló testmérettel rendelkező társaira. A menyétnél például tízszer több méreggel kellene a kígyónak próbálkoznia, hogy leterítse a bűzborzot.
Azt is búvárkodik, hogy mélysége több mint 2000 méter. A fekete marlinokat gyakran keresik sportra a méretük és a sebességük miatt. gepárd A gepárdok a leggyorsabb szárazföldi állatok a világon, és akár 121 km / h sebességet is elérhetnek. a maximális sebességet 500 méterre tudja fenntartani, és kevesebb mint öt másodperc alatt 0-ról 110 km / h-ra gyorsulhat. A futás közben a levegő közepén is elfordulhatnak, ami megnehezíti a zsákmányt, hogy az irányváltással megváltsa őket. Amint a futás közben a hosszú izmos farok segít egyensúlyba és irányba. Az állati sebesség mérésének kihívásai Az új modern módszerek szerint az emberek majdnem 90% -os pontossággal megjósolhatják az állatok sebességét. Nem könnyű megmérni, hogy a különböző állatok milyen gyorsan futnak, részben azért, mert az állatok nagy része vad és részben az egyének közötti eltérő sebesség miatt. A vadvilág sebességmérő kameráit általában az állatok sebességének mérésére használják, de néha az állat eltűnik a kamera közelében.
Újrahonosíthatják Indiában a gepárdot, a világ leggyorsabb szárazföldi állatát, amelynek vadon élő példányai évtizedekkel ezelőtt kihaltak ott, írja az MTI. Az indiai legfelsőbb bíróság kedden engedélyezte, hogy kísérleti jelleggel importálják a veszélyeztetett faj egyedeit Afrikából, kipróbálandó, hogy tudnak-e alkalmazkodni az ottani életfeltételekhez. Dzsairam Ravis volt környezetvédelmi miniszter szerint Namíbiából tervezik betelepíteni a gepárdokat. A 20. század elején még mintegy 100 ezer gepárd élt Afrikában, a Közel-Keleten és Indiában. A vadon élő gepárdok számát napjainkban már csak 7100-ra becsülik, majdnem mind Afrikában él, csak Iránban található egy kicsiny, 50 fősre tehető populáció. A gepárd az egyetlen nagyobb emlős, amely kihalt Indiában az ország függetlenné válása óta. A környezetvédelmi minisztérium már korábban is kérelmezte az engedélyt az újrahonosításra, de a legfelsőbb bíróság 2013-ban még elutasító határozatot hozott arra hivatkozva, hogy egyetlen tudományos kutatás sem ajánlja az újrahonosítást.
szirti sas Az arany sas a legnagyobb ragadozó madár Észak-Amerikában. Kb. 6-8 méteres szárnyszélessége közel kétszerese a test méretének, és akár 7 kilogrammig is súlyozható. Hosszú ideig szárnyalhat a levegőben, miközben keresi a zsákmányt. Az arany sasnak nagy látása van, és 10. 000 méteres tengerszint feletti magasságban láthatja a zsákmányát. Amint a zsákmányt észrevették, az arany sas a nagy és meglepő sebességgel akár 320 km / h-ra is merül. Fehérvérű Needletail Swift Sok éven át a tudósok a világ leggyorsabb repülésű madárjaként tartották a fehérgörgő tűlevelet, akár 169 km / h repülési sebességgel. Azonban ez nem a leggyorsabb légi madár, hanem a leggyorsabb madár a repülés közben. A White-Throated Needletail gyors, hosszú hajlított szárny és erőteljes izmok segítik a kivételes sebességet a repülésben. Fekete Marlin A fekete Marlin a világ leggyorsabb halja, és gyorsabban úszhat, mint a gepárd. Képes elérni a 129 km / h-os csodálatos sebességet, ami a becsült sebesség, amellyel vonalt vonhat le egy orsóból.