Különleges esetekben… A következőkben bemutatott két módszer a Down-kór és egyéb kromoszóma rendellenességek időben történő felismerésére szolgál, melyek során a baba neme is megállapításra kerül. Ezek a vizsgálatok 1-2%-os vetélési kockázattal járnak, ezért kizárólag indokolt esetben és az anya beleegyezésével végzik őket. Magzatvíz mintavétel (amniocentézis) A magzatvíz mintavétel egy olyan genetikai teszt, amelyet akkor végeznek el a terhes nőknél, amikor fennáll a veszélye egy genetikai úton átadható betegségnek vagy rendellenességnek. Ez a vizsgálat információt nyújthat a gyermek genetikai fejlődésére nézve, ugyanakkor ezáltal a baba neme is megállapítható. Általában – ha szükséges – a magzatvíz mintavételt a 9-18. hét között végzik. Ezalatt az orvos egy speciális tű segítségével, egy kis adag magzatvizet szív fel az anyaméhből, mely mintát majd különböző genetikai vizsgálatoknak vetnek alá. A magzatvíz nagyon fontos információkat hordoz a magzat egészséges fejlődését illetően, segítségével pedig egyúttal a gyermek nemét is meg lehet határozni.
6-7. terhességi hét A fent említett tanulmány szerint a 6. terhességi hét után mindössze 5%-ban következik be vetélés. Általában 6 hetes terhesen már látható a szívműködés is az embriónál. 8-13. terhességi hét Az első trimeszter második felében a vetélések száma tovább csökken, 2-4%-ban következik be. 14-20. terhességi hét A 13. hét után a 20. terhességi hétig a terhesség elvesztésének az esélye kevesebb, mint 1%. A 20. terhességi hét után több országban már szülésről, nem élő magzat esetén halvaszülésről beszélnek. Van, ahol ezt a 22. héttől számítják, Magyarországon a betöltött 24. terhességi héttől számít szülésnek a magzat világrahozatala. A 22-23. terhességi héten született magzatok túlélési esélyei a legfejlettebb technikák mellett is sajnos nagyon csekély, de a 24. héttől a túlélésük hétről hétre javul, és a szövődmények kockázata szintén hétről hétre csökken. A fejlett országokban a betöltött 26. héten született újszülöttek kb. 77%-a, míg a 30. hét után születettek közül szinte az összes újszülött életben marad.
Vannak olyan genetikai problémák, melyek csak ez egyik nemet érintik, ezért bizonyos esetekben szükség lehet a baba nemének mielőbbi meghatározására a szülő kérése ellenére is. Külföldi laborok már egy csepp vérből otthon elvégezhető genetikai tesztet kínálnak a kíváncsi édesanyának, már a hetedik terhességi hét betöltésétől. A működési elv a következő: Nagyon kis mennyiségű magzati DNS mindig található az anyai vérben. A labor megvizsgálja az anyai vér DNS-t, és ha nem talál benne Y kromoszómát, akkor a magzat lány, különben fiú. A találati arány (saját állításuk szerint) 95%. Annyira biztosak a dolgukban, hogy pénz-visszafizetési garanciával dolgoznak.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász A vetélés esélye hétről hétre változik a terhesség során. Azt általánosságban megállapíthatjuk, hogy minél több hét telik el, minél fejlettebb és életképesebb a terhesség, annál kisebb az esélye a terhesség elvesztésének. Az alábbi százalékos értékek természetesen csak nagy átlagokat jelentenek, minden nőnek egyénileg lehet kisebb vagy nagyobb az esélye a vetélésre az egyéni kockázati tényezők, alapbetegségek ismeretében. A vetélés akkor is bekövetkezhet, amikor egy nő még nem is tudja, hogy terhes. Azután, hogy orvosi vizsgálat során, az ultrahangon megállapítják az embrió szívműködését, jóval ritkábban fordul elő vetélés, mint előtte. Amikor egy nő már tudja, hogy terhes, a terhesség elvesztésének az esélye 10-15%. Hirdetés Vetélés hétről hétre A vetélés leggyakoribb okait a nők sajnos nem tudják befolyásolni, hiszen például a korai terhesség során a vetélés leggyakoribb oka valamilyen genetikai rendellenesség. A vetélések mintegy 80%-a az első trimeszterben következik be, a betöltött 12. terhességi hétig.
Miért áll keresztbe a baba szeme? Mikor kell orvoshoz fordulni? A kutatások szerint nagy a valószínűsége, hogy nem mélységészleléssel születünk. A retinánkra vetülő kép ugyanis kétdimenziós, ezt fordítja le agyunk háromdimenziósra. Normál esetben a két szemen keresztül érkező két kép kismértékben eltér, az agy viszont egy képpé dolgozza őket. A kicsiknél az első két hónapban a szemek gyakran nem egy irányba néznek, sokszor keresztben állnak, ennek oka az, hogy a szemei mozgását még nem tudja koordinálni. (Ha két hónap után is fennáll a jelenség, szemorvoshoz kell fordulni. ) Ahhoz, hogy a baba egyre inkább háromdimenziósban lássa a világot, a szemek koordinációja mellett az idegrendszer érésére is szükség van. A kutatások szerint a finomabb térérzékelés a 3-5. hónaptól kezdődik. Bár az újszülött fejletlen látórendszerrel jön a világra, azt nem mondhatjuk, hogy a vizuális világa ne lenne gazdag: az első hónapokban különösen a szülő száját, ajkát, mosolyát, orrát, valamint a saját kezeit, ujjait, lábujjait nézegeti a legszívesebben.