A mélyaltatáshoz szükséges légútbiztosítás problémamentes esetben nagyjából 10 percet vesz igénybe. Az altatószerek adagolását a műtét végén állítják le, onnantól kezdve 10-15 perc a teljes ébredés. Milyen szakorvos végzi? Az altatásról aneszteziológus szakorvos gondoskodik. Hogyan kell készülni rá? Az altatóorvos a műtét előtt egy-két héttel kivizsgálja a beteget, áttekinti az elkészült leleteket, felméri az ismert betegségeket, és gondoskodik róla, hogy azok terápiáját az operáció idejére optimalizálják. Átmenetileg szükségessé válhat tartósan szedett véralvadásgátló gyógyszerek át-, illetve leállítása. Az aneszteziológus felméri azt is, hogy van-e a betegnek olyan panasza, amely korábban fel nem ismert betegségre utalhat, és amely a műtét szempontjából magas rizikót jelenthet. Klasszikusan a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a tüdőbetegségek lehetnek ilyenek. Megfázások, fertőzések esetén, amennyiben a műtét halasztható, úgy annak halasztása szükséges. A közvetlen műtét előtti felkészülésnek része az úgynevezett éhgyomor biztosítása.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegek az altatást megelőzően 6 órával fogyaszthatnak utoljára szilárd táplálékot, folyadékot pedig az operáció előtt 2 órával vehetnek utoljára magukhoz. Ez már akkor is csak teát vagy szénsavmentes vizet jelenthet. (Sürgős műtétek esetén mérlegelendő, hogy az éhgyomor biztosítása érdekében a műtét halasztható-e. Amennyiben az éhezési idő kivárására nincs idő, úgy a tüdő védelme érdekében ilyen esetekben endotracheális tubus behelyezése szükséges. ) A légútbiztosítás érdekében a kivehető műfogsorokat, nyelvpiercingeket el kell távolítani az altatás előtt. Jó tudni azt is, hogy a mozgó fogak kiesésének rizikója jelentősen nagyobb az egészséges fogakéhoz képest. Mire kell figyelni utána? Az altatás után szédülés jelentkezhet, emiatt fontos, hogy a beteg először csak felügyelet mellett keljen föl. A műtét utáni 24 órában nem engedélyezett autót vezetni, jogi döntéseket hozni. Ennek oka, hogy egyes altató gyógyszereknek amnéziát okozó mellékhatásuk lehet, tehát a beteg éber, látszólag megfelelően reagál környezetére, de utólag nem emlékszik erre az időszakra.