Tanácstalan vagyok és érdemben eddig senki nem tudott segíteni. Azt szeretném megtudni, hogy melyik törvény szabályozza a 40 év feletti nyelvvizsga mentességet diploma esetében? A főiskola elkezdésekor már betöltött 40 évnek kell lenni vagy a tanulmányok folyamán betöltött korhatár is mentességet ad? Központi szabályozás van erre vagy a felsőfokú oktatási intézmény hatáskörébe tartozik? 38 évesen másoddiplomás képzésre jelentkeznék és az első diplománál még nem volt előírás a nyelvvizsga. A mostani képzés 7 féléves, tehát a 4. félév után tölteném a 40-et. Ilyenkor mi a teendő? Még az intézmény sem tudott erre megnyugtató választ adni. Középfokú nyelvvizsgát pedig 3 gyerek mellett, munka mellett és pénzügyileg sem egyszerű letenni a nulláról indulva. Segítségeteket előre is köszönöm.
A 40 év felettieknek is le kell tenniük a nyelvvizsgát, ha diplomát szeretnének? Kikre vonatkozik a könnyítés? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk. © MTI / Vajda János 42 éves vagyok, tavaly óta újra egyetemre járok, mesterképzésre. Nyelvvizsgám azonban nincsen, mivel amikor az első diplomámat szereztem, még nem kellett. Most pótolnom kell? Nem, a nyelvvizsga-kötelezettség alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik megkezdésének évében betöltik legalább a 40. életévüket. Ez az engedmény viszont azokra vonatkozik utoljára, akik a 2015/2016-os tanévben tesznek záróvizsgát - vagyis azokra, akik az idén kezdenek egy hároméves alapszakot, vagy 2014-ben egy kétéves mesterképzést, és a képzési időn belül lediplomáznak. 2016-ig él a nyelvvizsga-amnesztia. A részleteket itt olvashatjátok.
Ebben a helyzetben jelentkezik egy olyan lehetőség, mely már eddig is benne volt a törvényben, széles körű – többek által kiskapuként használt – gyakorlati alkalmazásáról azonban egy hasonló cipőben járó volt egyetemi hallgató számolt be a Vá A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a nyelvvizsga teljesítése alól mentességet kaphatnak a mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos hallgatók, valamint mindazok, akik autizmus spektrumzavarral, illetve egyéb pszichés fejlődési (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási) zavarral küzdenek. Mármost a jogszabály szerint az olyan enyhe fokú fogyatékosság, mint a diszlexia (a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképesség-zavar), a diszgráfia (írászavar) és a diszkalkulia (a számolással kapcsolatos zavar) szintén részleges vagy teljes mentességet eredményezhet. Egyértelmű a helyzet, ha a fogyatékosság már az egyetemi felvételi idején fennállt, és erről az illető papírral is rendelkezett.
40 év felett kell e nyelvvizsga a diplomához r - diploma nyelvvizsga 40 év felett 40 év felett kell e nyelvvizsga a diplomához c Ez fejenként 1, 1 nyelvvizsgát jelent. Ha csak a középiskolás korú fiatalok körében vizsgálódunk, azt látjuk, hogy csak 2017-ben 46 ezer 14 és 19 év közötti nyelvvizsgázó volt. Ez a tárgyévi belépők 65 százaléka, azonban ne feledjük: ebbe az adatba nem tartoznak bele azok, akik még 5 évvel a továbbtanulás előtt álltak – így még van idejük -, illetve azok, akik középiskolai tanulmányaik során, a korábbiakban már szereztek bizonyítványt. Mindebből kiviláglik az is – bár erre teljesen egzakt statisztika nem létezik -, hogy a felsőoktatásba belépők 65 százaléka mindenképp, de valószínűsíthetően 75-80 százalékuk már a sikeres felvételi időpontjában rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával. A biztos, a 65 százalékos arány ugyan kevésnek tűnhet, azonban egyrészt a felsőoktatásba bekerülők több, mint 35 százaléka egyébként is lemorzsolódik a képzés során, továbbá ez egy újabb motivációt jelenthet a még csak anyanyelvükön beszélő, de egyetemre vágyakozó fiataloknak.
Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában. Itt a madaras Adidas – életképes lehet-e egy "nemzeti sportmárka"? Sportszermárka ekkora lendülettel nem indult még, mint Mészáros Lőrinc 2Rule-ja. Igaz, ennyi támadást sem kapott soha más. A digitális Heti Válasz legfrissebb számában megvizsgáljuk, életképes lehet-e üzletileg egy nemzeti sportmárka és egyáltalán létezik-e ez a kategória?