2. p. 191-207 Eisemann György: "Barbárok" a Móricz prózában In: Ősformák jelen időben, Orpheusz Kiadó, Bp., 1995
A babonák irányítják pl. (A birtokon dolgozó nők). Miben hisznek? (betegség- gyógyítás módjai) Mit tudunk a kisgyerekekről? (életkor, kinézet, betegség—a földbirtokos csemete és a parasztgyerek- jellemezd őket is) Magyarázd meg, értelmezd az utolsó sorokat:"a gyermekecske bizony szegény kis hulla volt, ott feküdt az úri párnán kinyújtózva, mint egy szomorú emlék a kultúrák keresztútján. " Mire utal a "kultúrák keresztútja"? ( földbirtokosné és a munkásnő más-más kultúrát képviselnek) Gazdagok –szegények, lent-és fent élő emberek világa. Az író stílusa: Kétfajta gondolkodásmódot mutat be az ellentét eszközével ( lásd a novella kezdetét (idilli környezet)és a kapáló asszonyok viselkedését) A szereplők beszéltetése: Kiket beszéltet? Minden szereplő megszólal-e? Érezhető-e a beszédből, hogy kik a munkások. (falusi népnyelv, helyesírás is tükrözi a kiejtést)(keress bizonyítékot a novellából) Bemutatja részletesen (naturalista módon) a paraszti világot, a szegény parasztok, a béresek sorsát.
Kedves Olvasóim! Az őszi szünetben sokan sokféle feladatot kaptatok, amelyekhez itt ezen a korrepetáláson kértetek segítséget. Lehet, nem mindenkinek tudtam a kedvében járni, bár igyekeztem. Akinek segíteni tudtam, az örüljön, akinek nem, az ne haragudjon nagyon, hanem látogasson meg máskor is. Ez a mostani korrepetálás novellaelemzéshez nyújt segítséget. A novella szerzője: Móricz Zsigmond A mű címe: A kondás legszennyesebb inge Mi a feladat? Elemzés, amiben szerepelni kell a babonaságnak, modern világszemléletnek, negatívumoknak és pozitívumoknak. Az alábbi szempontok alapján elemezd ezt a novellát. A mű elhelyezése az író életrajzában: 1931-ben írta (Ebben az időszakban 1929-1933 Nyugat szerkesztője Babits mellett; az 1930-as években több novelláskötete is megjelent. Ez melyikben? Mit tudsz még az író életrajzából, ami ezzel az idővel, vagy ezzel a műfajjal van kapcsolatban? ) Műfaja: novella ( általában a novellákban sorsfordító esemény zajlik) Ebben, mit tekinthetünk sorsfordító eseménynek?
Nézze meg az ember. Az asszony azonban nem mozdult, csak sírt, és gyűlölettel nézett maga elé. - Nem hallotta, hogy mit mondok? - Jaj, nagyságos asszony, ne tessék beleszavazni, mert meghal a szegénykém. - Micsoda bolond beszéd ez. Már kezdett gyanakodni, hogy valami babonába ütközött, s firtatni kezdte, mi ez. - Értse meg, maga szerencsétlen. Micsoda fertelmes rongy az, amin fekszik a gyerek. - Az javítja meg. - Micsoda? - Azt mondta a néni, hogy erre kell tenni. - Mire? Az asszony nagy nehezen kivallotta: - A kondás legszennyesebb ingére kell fektetni, és ő ráimádkozott, szenet is vetett neki, ha most a nagyságos asszony megrontja, a gyerek meghal. - Rögtön telefonálok a szolgabíró úrnak, ha azonnal fel nem veszi a gyereket. Majd megtanítom én magát. A saját gyerekét halálra ítéli. Addig csattogott és pattogott, hogy már a Piros is megjött az ágyneművel, s az anya még akkor sem akart a gyerekhez nyúlni. Megvetették az ágyat, s a Piros vette fel a gyereket a földről, és szemmel lehetett látni, hogy a láztól elgyötört gyermek hálásan nézett, s elpihent a puha párnán.